A stock fotókról, avagy miért NE hívjunk fényképészt

2009/10/08 @ 08:08 Tibor

NO PHOTO!Talán furcsának hangzik egy fotós billentyűzetéről, és néhány kollégám biztosan meg is orrol rám amiatt, hogy ezt leírom, de sok esetben a megrendelők akkor is hívnak fotóst, és még fizetnek is neki, amikor erre valójában nem lenne szükség, hiszen “előregyártott” fényképek is remekül kiszolgálnák az adott igényeket.
Biztosan Ön is hallott már a stock fényképekről vagy stock fotókról. Ezzel a fogalommal kapcsolatban szeretnék néhány kifejezést tisztázni és segíteni abban, hogy el tudja dönteni, mikor használjon stock fotót, és mikor fogadjon fényképészt egy vizuális munka elkészítéséhez.

Kezdjük mindjárt a legelején!

Mi az a stock fotó?

A stock szó ebben a kifejezésben a raktárkészlettel hozható összefüggésbe, ugyanis korábban elkészült és – ma már leginkább digitálisan – tárolt fényképekről van szó, amelyeket kiadók, reklámügynökségek, újságok, grafikusok meghatározott célra, díj fizetése ellenében felhasználhatnak. Ma a stock-fotó ügynökségek készletei az Interneten keresztül elérhető formában jelennek meg, és ezeket a képeket on-line módon vásárolhatjuk meg és tölthetjük le.
A stock fotó iparág két legnagyobb versenyzője a Getty Images (70 millió fényképpel és illusztrációval, valamint több, mint 30.000 órányi videó anyaggal) és a Corbis (100 millió fényképpel és videóanyaggal).
A stock ügynökségek fényképeit professzionális fényképészek készítik az élet minden területéről kiváló minőségben. Ezek a képek hozzáférhetőek mind hirdetési, mind sajtóillusztrációs (editorial) felhasználásra. A fotók az adatbázisokban kulcsszó alapján kereshetőek, és egy-egy témában rengeteg kép közül válogathatunk.

rightsA stock fotók értékesítésének hagyományos módja az úgy nevezett Rights managed metódus, amelynek során a vásárló csak meghatározott alkalmazási területre kapja meg a fotó felhasználási jogait. Az alkalmazási terület korlátozásában a fénykép földrajzi, iparági, időbeni, elhelyezési és egyéb felhasználási jellemzői játszanak szerepet. Minél nagyobb a tervezett felhasználási terület – akár térben, akár időben – annál nagyobb a fizetendő díj is. Ennél az értékesítési formánál az alkotás jogainak tulajdonosa, vagy az annak nevében eljáró ügynökség elérhetővé tudja tenni a vásárló számára az adott fénykép korábbi felhasználásainak történetét, így biztosítva például, hogy az adott képet nem használta korábban a vásárló egyik versenytársa ugyanazon a földrajzi területen. A jogtulajdonos felajánlhatja továbbá a fotó kizárólagos felhasználását is a vásárlónak, természetesen magasabb díj fejében.

Egy másik, ma már nagyon széleskörűen használt értékesítési mód a Royalty free, amelyet jogdíjmentesnek is szoktak fordítani. Ennél az értékesítési módnál a vásárló egyszeri díj fizetése ellenében hozzájut az adott kép tesztőleges ideig és területen való korlátozás nélküli használatának jogához. (Tehát a free nem azt jelenti, hogy a vásárló ingyen kapja meg a kép felhasználási jogait.) Egy fénykép ilyen módon történő megvásárlásakor a vevőnek semmilyen információja nincs arról, hogy a képet korábban ki és hol használta, bár az általában látható az adatbázis webes felületén, hogy az adott fotót hányszor vásárolták már meg.

A technológia fejlődésével és az Internet terjedésével megjelentek a microstock ügynökségek, amelyek általában Royalty free formában értékesítik a képeiket nagyon alacsony, akár 1 dolláros áron. A microstock ügynökségek közül a nagyobbak: iStockPhoto, Dreamstime, Fotolia, StockXpert, Shutterstock, BigStockPhoto, 123rf. Mára már a hagyományos nagy stock ügynökségek is nyitottak a microstock irányába: a Getty Images felvásárolta az iStockPhoto-t, a Corbis pedig létrehozta saját, SnapVillage nevű microstock ügynökségét. Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy a stock fotó, bár közelít hozzá, továbbra sem azonos a microstock-fotóval.

Mikor használjunk stock fotót?

1 old centA stock és microstock forrásokból elérhető képek kiváló minőségűek, nagy felbontásúak, és nyomtatott, valamint webes felhasználásra egyaránt alkalmasak. Az élet sok területét lefedik az üzleti élettől és a sporttól kezdve, a politikán át a családig és a kikapcsolódásig. A nyomtatott és on-line sajtó nevesebb képviselői is használnak stock fotókat cikkjeik illusztrálásához, sőt pártoknál is előfordult már, hogy ilyen forrásokat alkalmaztak kampányaikban.
Ha eléggé általános a fogalom vagy koncepció, amit be szeretnénk mutatni, akkor nagy valószínűséggel találunk illeszkedő illusztrációkat. Egy üzletember, egy mosolygó anya a gyermekével vagy egy kiránduló család tipikus témák a stock fotók területén, és ha ilyet keresünk hirdetésünkhöz, vagy weboldalunkra, biztosan találunk a stockfotó-ügynökségek oldalain. Ha konkrét politikai eseményről, nemzetközi közéleti szereplőről, sportolóról keresünk képet, ilyet is találhatunk, de ezek már általában csak sajtóillusztrációs (editorial) céllal használhatóak fel.
Ha illusztrációs igényeinket így is ki tudjuk elégíteni, akkor felesleges fotósokat keresnünk, árajánlatokat versenyeztetnünk, és állni a sokszor nem alacsony költségeket.

Szükség van egyáltalán megbízott fényképészre?

Mindezekkel szemben, ha bármilyen, a vállalatunkra nézve specifikus dolgot szeretnénk képileg megörökíteni és bemutatni, mint például a székházat a cég logójával, saját terméket, eseményt, ahol a kollégák és vállalati emblémák is kell, hogy látszanak, a vállalat vezetőit a weboldal, az éves jelentés, vagy éppen a belső újság számára, akkor természetesen nem kerülhetjük el a fotósválasztást és -megbízást. Ebben nyújthat segítséget korábbi írásunk: Hogyan válasszunk fotóst?

Nincs hozzászólás

Még nincs hozzászólás.

Bocs, de ehhez most nem szólhatsz hozzá.