Korábban írtam

Akkori konklúzióm az volt, hogy a képrögzítési technika nem minden, és a sok egyéb műszaki megoldáson túl, bizony más vízióra, elképzelésre, a munkafolyamatok kiterjesztésére is szükség van, és a HD videó rögzítésére képes fényképezőgépek nem tesznek minden fotóst azonnal operatőrré.

Mindazonáltal ezek a készülékek lassan beszivárognak a hagyományos filmkészítés kulisszái közé.  A közelmúltban mutatták be az Egyesült Államokban a nálunk is vetített Dr. House sorozat évadzáró epizódját, amelyet teljes egészében Canon 5D Mark II fényképezőgéppel rögzítettek. Ebből látható egy kis részlet alább:

Akik látták a teljes elkészült filmet, megegyeznek abban, hogy a felvett anyag szakmai szemmel nézve is kiváló minőségű volt. Két dolgot emelnék ki a szakmai elemzésekből, amelyek talán nem kaptak akkora publicitást:

1. A képminőség kiválóságát a képrögzító eszközön kívül a nagyszerű világosításnak is köszönhetjük. A megfelelően irányított, beállított, összehangolt, kívánt hangulatot árasztó és természetes hatású fények elengedhetetlen összetevői a hatásos képnek – legyen az álló vagy mozgó. Bár a modern kamerák fényérzékenyebbek elődeiknél, világosításra, és az ahhoz kapcsolódó szakértelemre továbbra szükség van. Esetleg a lámpák teljesítményét lehet egy kicsit lejjebb tekerni.
2. Az említett sorozatrész elkészítésének teljes produkciós költsége nem volt alacsonyabb, mintha a hagyományos kamerákkal vették volna fel. Bár nincs információnk arról, hogy pontosan mire mennyit költöttek az alkotók, nem meglepő, hogy ugyanazzal tapasztalt személyzettel és színészgárdával dolgozva, ugyanolyan világítási eszközöket és hangtechnikát felhasználva, ám a csapat számára teljesen új képrögzítési rendszert használva a produkciós költségek magasabbak lettek a korábbiaknál.

A digitális fényképezés és mozgóképrögzítés megállíthatatlanul tart egymás felé.
Egyrészt léteznek már olyan digitális videó kamerák, amelyek a HD felbontás többszörösével képesek mozgóképet rögzíteni. Így akár professzionális fényképészek is használhatják, egy egészen más megközelítéssel dolgozva, mint hagyományos fényképezőgépeikkel. A felvett képfolyamból, amelyben a modell mozog, ki tudják választani a leginkább megfelelőt az adott projekthez, vagy egészen más alapokra helyezhetik a “plakát”-os hirdetéseket, ahogy Alexx Henry tette itt.
Másrészt, ma már megtalálhatóak mindkét nagy gyártó termékpalettáján azok a professzionális digitális tükörreflexes fényképezőgépek, amelyek képesek HD minőségben videó rögzítésére is.

Ez azt jelenti, hogy mostantól a fotósok videósként vagy operatőrként is dolgozhatnak?

Erre a kérdésre a válasz nem annyira egyszerű.

A videórögzítés – a kamerán kívül – más technikai igényeket támaszt, mint a fotózás. Példaként csak néhány a technikai extrák közül:

• nem villanófény, hanem állandó fényforrás használata szükséges
• amennyiben a kamera mozog a felvétel során, úgy komoly ellensúlyos és/vagy giroszkópos felfüggesztésre van szükség a kép remegésének elkerüléséhez (lásd pl. itt és itt)
• a tökéletes eredmény eléréséhez profi hangrögzítő megoldásra is szükség van

Mindezeken túl a film nem csupán képek sorozata, sokkal több annál. A film segítségével az alkotó más módon kelt érzelmeket és ébreszt gondolatokat, mint ahogy azt egy fotós az állóképeinek sorozatával teszi. A mozgások egymásutánisága, a vágások, a film lejátszásának sebessége, a hang ereje, színe, iránya, mind extra komplexitást jelentenek a fotózáshoz képest. A világítási minták és kompozíciós alapok valóban hasonlóak, de azt gondolom, kevés olyan fotós van, aki továbbképzés nélkül képes lenne egy összetettebb film leforgatására.

Ezúton is köszönöm minden résztvevő áldozatos munkáját, és a hozzászólásokban és a fotós fórumokban írt építő kritikákat, tanácsokat.

A résztvevők ezúttal:

• Boklahánics-Maráczi Péter (video és vágás)
• Pap Anita (smink)
• Horváth Anna és Klucsarits Kyra (modellek)
• Boldizsár Viktor (hangtechnika)
• Kiss Ákos
• Toplak Zoltán
• Radványi Tibor

A harmadik részben majd állványra tesszük a vakuinkat és fényformálókat is fogunk használni.
Továbbra is várjuk az észrevételeket, javaslatokat.

Elérhető itt.

Kedvcsinálónak egy rövid részlet a műből:

Elbátortalanít, hogy levedd a vakut a gépről?
Ne hagyd magad!
Eléggé az alapoktól kezdjük, úgyhogy semmi gond. Az első részek arról szólnak majd, hogy a minimál vakuzáshoz milyen felszerelésre lesz szükséged.
Miután megdolgoztuk a pénztárcádat – észben tartva, hogy a fényre költött dollárok a képen sokkal többet dobnak, mint azok, amiket fényerős obira, a legújabb digitális gépre, vagy egy 300/2.8-ra adsz ki –, rámozdulunk az alapokra. Ezután egy tanulmány- és ötletsorozattal megyünk tovább, ami abban segít, hogy miként fejleszd (vagy hogyan frissítsd fel) világítási képességeid.

Néhányan a sok közreműködő közül:

• Ruzsnavszky Ferenc
• Halmai Péter
• Fisher (http://fisher.hu)
• Gyurkó M. Dávid (http://e-arc.hu)
• Kiss Géza (http://www.illuzioo.hu)
• Mészáros Tibor (http://www.mikrosat.hu)
• Radványi Tibor (http://www.businessphoto.hu/)
• Ziegler Gábor (http://www.orrmany.hu)

Úgy tűnik a DPReview-nak kiváló kapcsolatai vannak, és találgatások helyett ők egyszerűen megkérdezték a Nikontól magától.

“Egy 50mm-es gyújtótávolsággal ekvivalens objektívet szerettünk volna kínálni DX formátumban. Sokan megvásárolták az 50mm f/1.8-as optikát, mert az volt elérhető. Egy kicsit késői lépésnek tűnhet ez az APS-C világban, de úgy hisszük, a belépő szintű Nikon felhasználóinknak szükségük van egy normál objektívre.”

A már létező f/2-es 35mm Nikkor objektívre hivatkozva ezt mondják: “Az egy régebbi és lassabb, és a termék pozicionálását tekintve drágább optika. Annak a frissítése kétszer annyiba került volna. Ez az új objektív képminőség szempontjából egy lépéssel a régi f/2 35mm-es felett van. Kimondottan DX-es gépekre terveztük, és az aszférikus lencsetag sokat segít a szebb rajzolat létrehozásában.”

És, hogy miért DX-es formátumra készítették az új üveget, amikor már három fullframe-es gépe is van a Nikonnak?: “Ez a történet az árról, a méretről és a súlyról szól. Egy belépő szintű objektívet szerettünk volna készíteni. A teljes képkockás 35mm-es f/1.4 1400 euróba kerülhetett volna 200 helyett, és mi egy elérhető árú optikát szerettünk volna.”

A piacról: “A fő célcsoport a D40/D60/D90 tulajdonosok. Ők adják a DSLR értékesítésünk 80%-át, és eddig nem volt a számukra egy igazán olcsó fix optikánk. Volt néhány kiváló zoom objektív az ennek a piacnak szánt kínálatunkban, de most van valami, ami eddig nagyon hiányzott.”

“A DX formátumnak nincs vége, és kínálatunk további bővítését tervezzük. A fix gyújtótávolságú objektívek eddig nagyon hiányoztak. … A Nikon további objektív-bejelentésekre készül még idén.”

Egyelőre egyetlen, az új objektívvel készített teszt kép érhető el a Nikontól.

(Csak emlékeztetőül: a komolyabb Nikon dSLR vázak, pl. D80, D90, D300 stb., képesek a beépített vakujukról úgy nevezett Commander módban távolról vezérelni erre alkalmas Nikon rendszervakukat pl. SB600, SB800, SB900. A vezérlésre egyénként a két nagy rendszervaku, a Nikon SB800-as és SB900-as is képes.)

Alább egy rövid részlet a DVD-ből:

Az eredeti cikk a Gizmodo-n itt.

Nekem D90 még nem volt a kezemben, de csak jókat hallottam az új videó fícsörrel kapcsolatban. Képzeld csak el: nagy fényerejű, professzionális objektívekkel rögzíthetsz nagyon jó minőségben mozgóképet.
Úgy tűnik,  ez a jövő, és a technológiák valóban konvergálnak egymás felé.

Itt pedig néhány teszt videó, amit a D90-nel csináltak.