Érdekes szakmai kirándulást tettem a héten: ételt fotóztam. Egészen pontosan egy rizottót libamájjal és szarvasgombával az Arcade Bistro étteremben.
A XII. kerületi étteremben éppen a fotózás reggelén zajlott egy kis házi ünnepség. Arra koccintottak az ott dolgozók, hogy az étterem 15 pontot kapott a neves Gault Millau gasztro útikalauz által adható maximális 20-ból. (20 pontot eddig csak egyetlen egyszer adtak egy séfnek.) A többi díjazott budapesti étteremről, és a díjazás jelentőségéről itt és itt olvastam.
Nem vagyok ételfotós, ritkán találkozom séfekkel, és még ritkábban látok bele egy étterem belső életébe. Ezért aztán meglepett az Arcade-ban tapasztalt fiatalos és professzionális attitűd, és a véletlenül elcsípett beszélgetésekben előforduló kifejezések – mint például Facebook, PR, email – gyakorisága.
Jó helynek látszott. Tervezem, hogy feleségemmel magánemberként is kipróbáljuk.


Egy vidéki élelmiszeripari vállalatnál történt a következő eset: egyik reggel, a több hónapja zajló bonyolult hiteligénylési eljáráshoz is fontos adatokat szolgáltató hóvégi pénzügyi zárás előtt pár nappal a pénzügyi igazgató arra érkezett az irodába, hogy kollégái, könyvelők, elemzők, bérszámfejtők falfehér arccal ültek a gépeik előtt. “Mi történt?” – kérdezte. “Eltűntek az adatok a főkönyvből.” – válaszolta az egyik könyvelő. “És nem találjuk az anyagok analitikus nyilvántartását sem.” – tette hozzá egy másik. A hiányzó adatok egy integrált vállalatirányítási rendszerben voltak tárolva, és előző nap még mindenki ezekkel az adatokkal dolgozott. A vállalatirányítási rendszer pedig egy komoly szerverszámítógépen működött. Néhány órás utánajárás kiderítette, hogy ez a számítógép előző nap hibajelzést küldött a számítógép szállítójának, jelezve, hogy a gépben működő merevlemez gyengélkedik, és várhatóan meg fog hibásodni. Ezt észlelve a hardver szállítója kiköldött egy mérnököt, és a merevlemezt – az érvényes garancia keretei között – kicserélte egy újra, és – tiszteletben tartva a vevő adatainak bizalmasságát – a régit még aznap a megsemmisítőbe küldte. A helyi informatikus pedig – ismerve a vállalatirányítási rendszer informatikai igényeit – újraépítette az adatbázist, de adatok nélkül.

