Van egy régi barátom: Pirovits Árpád, sztepptáncos, tanár és koreográfus. Többször fotóztam már korábban, és most a napokban újra gépem elé merészkedett.
Most készülő könyvéhez van szüksége fényképekre: néhány alap pózra, valamint egy őt, mint szerzőt bemutató portréra.
Már korábbi fotós találkozásainkon is észrevettem, hogy nagyon könnyű vele dolgozni: pontosan azt csinálja, amit kérek tőle, és ugyanazt a pózt tetszőlegesen sokszor képes újra és újra felvenni. Amikor ezt meg is mondtam neki, azt válaszolta: “Táncos vagyok. Azt csinálom, amit mondanak.”
